Néhány tanszert, iskolatáskát vittunk Erdelyből Tanzániaba.

A legfontosabb ima maszáj nyelven így hangzik: „Meishoo iyiook enkai inkishu o-nkera!” – vagyis: „Teremtő, adj nekünk tehenet és gyereket!” És Isten meghallgatja az imáikat – egy maszáj faluban körülbelül ötször annyi az asszony és tízszer annyi a gyerek, mint a férfi.

A Tanzániában működő oktatási rendszerről azt szükséges tudni, hogy „Afrika egészét vizsgálva Tanzánia rendelkezik az egyik legalacsonyabb középfokú beiskolázottsági rátával, amely néhány évvel ezelőtt nem haladta meg a 6 százalékot“. Irástudónak az számít itt, aki 15. életévét betöltötte, és képes olvasni és írni szuahéliül, angolul vagy arabul. Afrikában a tanulási morál eltér az Európában megszokottól. Az egy családon belüli magas gyermekszám miatt ritka eset, hogy egy családban az összes gyermek egyszerre járjon iskolába. Sokszor előfordul, hogy míg egy-két gyereket beiratnak egy tanévre, addig a többiek otthon segítenek vagy dolgoznak. A következő évben cserélnek egymással a testvérek az iskolapadban. Jellemző, hogy a családok a fiúgyermekek taníttatását részesítik előnyben. Tudjuk, hogy ezzel a néhány tanszerrel, iskolatáskával, amelyet ismételten megköszönünk a Herlitznek, csak pillanatnyilag segítettünk az itteni gyerekek reménytelen élethelyzetén. Mindhárom iskola, amit meglátogattunk, 1-1 pici faluban található, tanulói is különösen hátrányos helyzetű diákok. Ma a világ népességének kb. 1/4 része írástudatlan, 1/6-a pedig nem tud elolvasni egy könyvet vagy kitölteni egy nyomtatványt, mert funkcionálisan analfabéta. A beiskolázott gyermekek egyharmada végül nem fejezi be az elemi iskolát❗ UI. Köszönöm azon utazótársaknak, akik kivettek és itthon hagytak dolgokat saját csomagjaikból azért, hogy el tudjuk vinni az adományokat, és külön köszönet az afrikai esőistennek, hogy ottlétünkkor nem esett, és megadta a lehetőséget Bencének és Márknak, azaz két 11 éves gyereknek, hogy láthassák mindezt. ASANTE SANA ( 👉 köszönöm szépen)